Így kerüld el az összes kommunikációs alaphibát a vállalkozásodban! 2. rész

Cikksorozatom első részében a kommunikációs alaphibák első két pontját veséztem ki. Azzal foglalkoztam részletesen, hogy vajon tudod-e, mit is akarsz valójában mondani, kifejezni, amikor írsz, beszélsz vagy épp a vállalkozásodat hirdeted. Arra is kitértem, hogy hogyan legyen merszed felvállalni önmagadat a kommunikációdban is. A mai részben megnézzük a többi alaphibát, és ötleteket adok azok elkerülésére. Ha készen állsz, kezdhetjük is.

Mit értünk kifejezőeszköz alatt?

Bármit, amivel el tudom mondani, amit szeretnél:

• jól megírt szövegek;
• érthető beszédek, előadások;
• minőségi fotók;
• vonzó és szellemes hirdetések;
• zenei aláfestések (ahol szükséges);
• önazonos outfit.

Mivel a kommunikáció nem csak a szavakat takarja, a verbális eszközök mellett a nonverbalitásnak is jelentős szerepe van. Főleg a videókban. Amikor tartalmakat gyártasz, nagyon fontos arra figyelned, hogy mindig a megfelelő eszközhöz nyúlj. Baklövés lenne egy kézművestől, ha a termékeit rossz minőségű, unalmas beállítású fotókon hirdetné. Ahogy az is hiba lenne, ha csak szavakkal kommunikálna. Gondolom, ez elég nyilvánvaló.

Attól függően, hogy épp mit szeretnél átadni, mindig jól meg kell választanod a hozzá illő eszközt, eszközöket. Ne ess viszont abba a hibába, hogy egyszerre alkalmazol mindent! Egy videóban, ahol beszélsz, fotókat mutatsz, nincs helye a sok írott szövegnek. Láttam már olyan reklámfilmet, amely tele volt vele. Élvezhetetlenné és követhetetlenné tette az adott designer videóját, és épp a lényegről, a csodaszép lakberendezési ötleteket bemutató képekről vonta el a figyelmet. Pedig még a zenei aláfestés is remek volt.  

1. Törekedj (itt is) az egyensúlyra!  Mind a megjelenéseddel, a rólad és a termékeidről/szolgáltatásodról készült képi anyagokkal, mind a szövegeiddel tükrözd önmagad, és közvetítsd, hogyan segítesz az ügyfeleidnek, vásárlóidnak.
2. Kerüld a túlzásokat, a szájbarágást, a tukmálást.
3. Légy profi! Ezt pedig a fentiek mellett csak úgy érheted el, ha megfelelő időben, megfelelő közönségnek és a megfelelő csatornákon keresztül kommunikálsz.

Milyen csatornákat használj?

A kommunikációs alaphibák egyike, amikor rosszul és rossz helyen próbáljuk elmondani, amit szeretnénk.

A magánéletben ilyen helyek, azaz kommunikációs csatornák

• a levelek,
• a titkos vagy nem titkos üzenetek,
• a telefonhívások,
• videócsetek,
• a beszélgetések stb.

Egy kisvállalkozás életében ez annyival másabb, hogy a kommunikációd a világ szeme előtt zajlik, de tulajdonképpen majdnem ugyanígy.

Nézzük, milyen kommunikációs eszközök állnak vállalkozóként a rendelkezésedre:

• közösségimédia-posztok (írott bejegyzések);
• közösségimédia-videók;
• közösségimédia-kommentek;
• közösségimédia-hirdetések;
• közösségimédia-megosztások;
• saját honlap;
• saját honlaptartalmak;
• online és offline hirdetések (bannerek, videók, partnerségi megjelenések, DM stb.);
• rendezvények, előadások, workshopok;
• interjúk, riportok;
• üzenetek, levelek.

Ezek mind olyan csatornák, amelyeken lehetőséged van önazonosnak és hitelesnek lenni. Ha vállalkozóként kommunikálsz, akkor tedd azt mindegyiken egyformán. (Hogy magánemberként mit teszel, az a te dolgod, de ne feledd, előbb-utóbb a kettő összemosódik a külvilág előtt …)

A cikk elején arról volt szó, hogy alapvető hiba a nem megfelelő csatornákat használni. Ha te például régiségkereskedő vagy, nem biztos, hogy az Instagram számodra a legjobb felület. (Kivéve, ha épp az a célod, hogy a fiatalokat bevond ebbe a körbe. Nem akarok azonban a célcsoport megtalálásának módjáról értekezni, az teljesen más tészta, de kommunikációs szempontból elengedhetetlen, hogy jó helyen légy jó időben.)

A napokban keresett meg egy fiatal vállalkozó, aki hirdetni szeretné a tevékenységét. Fb-hirdetéseket kért és szórólapszövegeket. Nagyon klassz dologgal foglalkozik, valószínűleg kereslet is lenne rá, de ahogy beszéltünk, kiderült, hogy nincs friss honlapja. Hogy miért gond ez? Ha hirdetni akarunk a közösségi médiában, akkor többféle hirdetés közül választhatunk:

• képes hirdetés (szöveg nélkül, irányított linkkel);
• képes hirdetés minimális szöveggel (amelyhez egy link tartozik);
• galériás (vetített) hirdetés (irányított linkkel);
• videós hirdetés (lehet link nélkül is, de nem érdemes);
• csak szöveges hirdetés (beépített linkkel).

Amint látod, bármelyiket is választjuk, valahová vinnie kell az adott hirdetésnek. Az alapelv az, hogy a vásárlót/ügyfelet a lehető legkevesebb kattintással juttassuk el a webshopunkba vagy a szolgáltatási felületünkre. De ha nincs ilyenünk, azaz nincs honlapunk, akkor hová? Ne gondoljuk, hogy egy megjelenített telefonszám ma már elég. A MÜSZI-s reklámoknak is lehet relevanciája, de modern elérhetőség nélkül azok is sikertelenségre lennének ítélve.

Hangsúlyozom, itt is azt kell figyelembe venned, ki a célcsoportod. Ha az idősebb generáció, akkor nem kell ragaszkodnod a legmodernebb honlapokhoz, megkeresheted a helyi offline médiumokat is. A fenti esetben azonban fiatal felnőttek a célcsoport, így elengedhetetlen, hogy a hirdetést megelőzze egy felépített „háttéranyag” a vállalkozásról.

Egy honlap azonban szintén számos buktatót rejt magában, ezért olvasd el a Honlapok kezdőoldalainak leggyakoribb hibái című cikkemet, mielőtt az egész oldaladat átvariálod.

Ha a fenti tanácsaimat megfogadod, garantálom, hogy fogadóképessé teszed a célközönségedet. Már csak azt kell tudnod, kik azok.

Jól lőtted be a célcsoportodat?

Ahogy pár sorral feljebb írtam, ebben az anyagban nem lesz szó a konkrét célcsoportszűrésről, azaz arról, hogy hogyan hirdess rájuk. Az viszont szorosan a kommunikációdhoz tartozik, hogy tényleg a megfelelő félhez juttatod-e el a mondandódat.

Nézzünk megint egy civil példát:

A barátod panaszkodik, hogy a felesége semmibe veszi őt, halálra költekezi magát és mindig másokkal lóg. Ő azonban nem meri ezt szóvá tenni, mert nem akarja bántani, uram bocsá’ elveszíteni. Elmondja hát mindezt neked, de – tudjuk jól – ezzel nem megy sokra. A felesége elé kellene állnia, hiszen ő a mondanivalója „célcsoportja”.

Hasonló a helyzet az üzletekben, bankokban, postán, ahol az ügyintézőnek esünk neki, holott nagy valószínűséggel nem ő tehet arról, ha nincs elég kisegítő személyzet jelen, ha sokat kell várnunk stb. Erre találták ki a panaszkönyvet vagy a nagyfőnök irodáját, ahol elsírhatjuk a bajainkat. Persze ehhez megint csak bátorságra van szükségünk.

A célcsoportot megszólítani sohasem könnyű. Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a terméked és a szolgáltatásod célcsoportjába te is beletartoznál, könnyebb a helyzeted. Ám ha nem, empátia és emberismeret nélkül kifejezetten nehéz lesz a dolgod. Úgy kell ugyanis kommunikálnod, hogy valóban meg tudd szólítani a célcsoportodat:

• ismerned kell a szokásaikat;
• az érdeklődési körüket;
• tudnod kell, mit csinálnak szabadidejükben;
• milyen érzelmi beállítottságúak stb.

Láttad a Mi kell a nőnek? című filmet? Na, az pont erről szól. Egy férfi marketinges, aki meg akarja ismerni a cég kozmetikumainak célcsoportját, a nőket.  Persze neked nem kell ennyire átváltoznod, és csaláshoz se folyamodj, de legyen meg benned a szándék, hogy közelebb kerülj hozzájuk.

Ha pedig „megvannak”, akkor nekik/velük kommunikálj, és úgy, ahogy az számukra érthető. És akkor itt el is érkeztünk megint az első pontunkhoz.

Összefoglalva tehát a következőkre kell figyelned, ha el akarod kerülni a kommunikációs alaphibákat!

Vedd a fáradtságot a tanulásra:

• önmagad, a terméked/szolgáltatásod tökéletes megismerésére (!) és közvetítésére;
• a célcsoportod szokásainak tanulmányozására;
• a kommunikációs csatornák feltérképezésére;
• működésük és használatuk elsajátítására;
• a hiteles és önazonos tartalmak készítésére.

Ne akard megúszni. Sőt alkalmazd otthon is a fentieket….

Ha segíthetek, szólj!